Forrás: Irrigazette No102
A növények fejlődése és vízigénye
A növényzet léte három jellemzőn alapul: a gázcsere összetételén, a transpiráción és a tápanyag felvételen.
A transpiráció, vagy más néven párologtatás a víz légkörbe történő párolgása a növény leveléből és hajtásaiból. Ez a folyamat gázcsere nyílásokon keresztül történik és erősen befolyásolja a hőmérséklet és a szél.
A tápanyagot a talajon keresztül veszi fel a növény, a szükséges vízmennyiséggel és ásványi anyagokkal együtt. Ez utóbbiakat a növény vízben oldott állapotban képes felvenni. Ezen anyagok felvétele a víz felvételével egyidőben történik.
A víznek a növényekben számos funkciója van:
Hozzájárul a vegetatív szervek létrehozásához.
Biztosítja a növény fejlődését.
Segítségével áramlanak a növényi nedvek.
A teljes rendszer működőképessége érdekében, a transpiráció és a vízfelvétel egyensúlyban kell legyen.
Vízigény
A növények, vagy a növény lombkoronájának vízszükségletét az evapotranspiráció határozza meg. Ez a kifejezés magába foglalja a transpirációt, vagyis a növény párologtatását és a talajról történő párolgást is. Az ETP érték egy tájékoztató becslése a valós evapotranspirációnak (ETR), ami megmutatja a talajból és a növényből távozó vízmennyiséget adott klimatikus, agronómiai és fiziológiai viszonyok között.
Definíció: A lehetséges evapotranspiráció (ETP) az evaporációból és a transpirációból adódó összes vízveszteséget jelenti egy egyenletes magasságú gyepfelszínről, mely a vizsgált területet teljesen beborítja a vegetációs időszak alatt és mely gyep bőséges vízmennyiséget kap.
Mértékegysége: milliméter/nap
Dísznövények esetében feltételezhető, hogy a valós evapotranspiráció értéke megegyezik az ETP értékével elegendő kijuttatott vízmennyiség esetében.
Az evapotranspiráció a fizikai jelenségektől is függ (légköri hatások, talaj víztároló képessége).
Értékét növeli:
Fény
Hőmérséklet
Napnak kitettség hossza
Levegő páratartalma
Szél
Példa: Nyáron a gyep átlagos vízigénye 6 liter/m²/nap.
A talajban lévő, rendelkezésre alló vízmennyiség
A talajnak számos szerepe van a növények életében. Amellett, hogy rögzíti a növényt, ellátja létfontosságú vízzel és tápanyagokkal.
A talajban lévő vízmennyiség a növények számára nem teljes mértékben hozzáférhető. Egy része a talajszemcsékhez kötött, melyet így a növények nem képesek felvenni (nehezen felvehető tartalék). Ezzel ellentétes a könnyen felvehető tartalék (EAR). A növények igényei mindaddig kielégítettek, amíg ez a tartalék el nem fogy.
Definíció: EAR. A talajban lévő víz azon része, mely a növények számára könnyen felvehető.
Mértékegysége: milliméter (mm)
Ugyanakkor figyelembe kell venni, hogy a gyökérfejlődéshez és a légcseréhez szükséges, hogy a talajban levegő is jelen legyen (talaj porozitás, levegő/víz arány a talajban). Ezért lényeges, hogy elkerüljük a talaj, vízzel történő teljes feltöltését (gyökérfulladás).
Hogyan határozható meg az EAR értéke? Az EAR értéke igen széles skálán változik a talaj típusától függően. Ennek ellenére néhány praktikus útmutatást érdemes követni. A finom szerkezetű agyag, vagy hordalékos talaj esetében az EAR érték a gyökerek által benőtt talajtérfogat egy tizedét jelenti. Ez abban az esetben is érvényes, ha a talaj szerves anyag tartalma alacsony.
Durva szerkezetű talaj esetében, alapvetően durva szemcsés homok esetében a víztartalék mértéke elhanyagolható. Ezért kell az ilyen típusú talajok esetében rendszeres vízutánpótlást végezni.
Közbenső esetekben „sacciometriát” alkalmaznak, ami tapasztalaton alapul.
Megjegyzés: A könnyen felvehető tartalék növelhető szerves anyag hozzáadásával.
Hogyan öntözzünk helyesen?
Az automata öntözőrendszerek a növények igényeinek megfelelően juttatják ki az öntözővizet és a hagyományos kézi öntözéshez képest vizet takarítanak meg.
Mikor öntözzünk? Hogy elkerüljük a növényekhez kijuttatott öntözővíz azonnali elpárolgását, érdemes úgy időzíteni az öntözést, hogy a növények ETP értéke alacsony legyen és a talajból is a lehető legkevésbé párologjon el a víz. Éppen ezért kerüljük a melegben történő öntözést. Az öntözésre így a leginkább alkalmas időpont a kora esti vagy a kora reggeli órák.
Egy hosszú, vagy több rövidebb öntözés? Hogy a legtöbbet hozzuk ki az öntözésből, két esetet vegyünk figyelembe:
Átszivárgás – A hosszú ideig tartó öntözés hatására a víz átszivárog a mélyebb talajrétegekbe, ami a növények mélyebb gyökeresedését eredményezi. Az ilyen vízkijuttatással a növények számára pazarlóan nagy mennyiségű víz áll rendelkezésre mely különösen a nagy vízigényű növények számára kedvező.
Vízelfolyás – A teljes öntözési idő több részletre történő felosztása csökkenti a területről történő öntözővíz elfolyást. A kijuttatott víz beszivárog a talajba illetve egy részét felveszi a növényzet az egyes vízkijuttatások között. Ebben az esetben kevés az átszivárgásból eredő vízveszteség és kismértékű, vagy egyáltalán nincsen túlzott vízkészlet a talajban.
Ezen módszerek egyike sem biztosít víztartalékot a növények számára. Ellenkezőleg, inkább a tápanyagok és növényvédő szerek kimosódását segítik elő. Ebből következően akkor járunk el helyesen, ha több rövid részre osztjuk fel a teljes öntözési időt.
Például: Három darab 5 perces öntözés 15 percenként megfelel egy 20 perces folyamatos öntözésnek.
A kötött talaj hosszabb ideig megtartja a nedvességet, így az öntözés hatása hosszabb ideig tart és ritkábban kell azt elindítani. Másfelől a laza szerkezetű talaj kevésbé tartja meg a vizet, így rendszeres, rövid ideig tartó öntözésre van szükség.
| Talaj típus | Felhasználható vízkészlet (mm/m) Átlagos érték |
| Homok | 70 |
| Homokos agyag | 120 |
| Agyagos homok | 135 |
| Homokos agyag | 170 |
| Agyag | 180 |
| Hordalékos agyag | 180 |
| Homokos agyagos hordalék | 190 |
| Agyagos hordalék | 220 |
| Tőzeg | 350 |
Mennyi vizet kell kijuttatni? A növények számára kijuttatandó vízmennyiség függ az ETP értéktől valamint a talaj vízmegtartó képességétől és természetesen a lehullott csapadéktól is. A nyári időszakban ajánlott az öntözővízzel a növény vízigényének egészét kijuttatni. Enyhébb időszakban az öntözés előtti napon lehullott hasznos csapadék mennyiségét ki kell vonni az előbbi öntözővíz mennyiségből. Az éves első öntözéssel nagy mennyiségű csapadékot kell kijuttatni, hogy ezzel feltöltsük a talaj vízkészletét. Minden ezt követő öntözés az ETP-ből adódó vízveszteséget hivatott pótolni.
Vízhiány
Definíció: Vízhiány akkor jelentkezik, amikor a növény vízfelhasználása vízstressz következtében lecsökken.
A növényekben akkor alakul ki vízstressz, amikor azok vízszükséglete nem biztosított. Más szóval, amikor a könnyen felvehető víztartalék kimerül. A növény erre a gázcsere nyílások lezárásával reagál. A gázcsere nyílások lezárásával csökken a párologtatás így egy darabig megelőzhető a hervadás. A lecsökkent gázcsere viszont gátolja a fotoszintézist, ami a növény biomassza termelésének csökkenéséhez vezet.
Mindaddig amíg ezt a folyamatot irányításunk alatt tudjuk tartani, nem okoz káros elváltozást a növényben, így megőrzi a kert tetszetős kinézetét. A növény természetes védekezőképességének kialakulásában még hasznos is lehet. Ahhoz, hogy vízhiány jelentkezzen, a könnyen felvehető tartaléknak el kell fogynia. Ilyen esetben a kijuttatott öntözővíznek pótolnia kell a talaj víztartalékának egy részét.
Talajművelés
A talaj megmunkálása vagy lazítása a növénytermesztés előfeltétele, mely elősegíti a víz beszivárgását és a párolgás szabályozásának egyik módja. Egy jó kapálás két adag esővel is felér. E régi mondásnak még ma is van alapja. A mulcstakarás télen véd a hideg ellen, nyáron pedig csökkenti a párolgásból eredő vízveszteséget.