A helyszínen minden adatot tisztán és önmagunk számára érthetően kell felvenni ahhoz, hogy ez alapján megfelelő helyszínrajzot tudjunk készíteni.
A következő – öntözéssel összefüggő – főbb paraméterekkel találkozhatunk egy kertben:
A helyszín felmérése öntözőrendszer kiépítéséhez
Helyszín vázlat
a terület határai: azaz az öntözendő terület körülhatárolása
épületek, építmények: a területen elhelyezkedő épületek, építmények határvonalait is meg kell jelenítenünk a helyszínrajzon, hiszen ezeket nem érheti víz (például: garázs, terasz, szaletli, szerszámos kamra)
utak, járdák: 1 méteres szélesség alatt felesleges kihagyni, mert a legkisebb szél is ráhordja a vizet (hacsak a megrendelőnek nincs kifejezetten ilyen igénye). Ez a rész tehát már kapcsolódik egy kicsit a megrendelő igényeihez (lásd később), mivel a tulajdonostól kell megtudnunk, hogy mi az, ami átöntözhető és mi az ami nem. (Ősi dakota közmondás: Öntözésben mindent ki lehet kerülni, csak megnöveli a költségeket!) A tipegőköveket mindig átöntözzük, mert azokat körülveszi a gyep.
parkoló, gépkocsi behajtó: a kérdés, hogy öntözési időben tartózkodik-e rajta gépkocsi. Ha igen, olyan időpontot választok az öntözésre, amikor szabad a terület. Üzemi parkolónál gyakran előfordul, hogy nincs ilyen időpont. Ilyen esetben más megoldást kell alkalmazzunk. (A parkoló gépkocsi alvázáről rengeteg szennyeződést lemos az öntözővíz, a szórófejek öntözési távolsága lerövidül, más szórófejek pedig az autó oldalát fogják öntözni.) A megoldás az ha 5 cm kiemelkedésű szórófejházat alkalmazunk valamilyen 0°-os trajektóriával rendelkező fúvókával együtt. A másik gond, hogy a gépkocsi behajtók általában keskeny sávok, és itt is – mint a járdáknál – felmerül, hogy megéri-e kikerülni.
növényzet
gyepes felület: a szórófejes öntözést alapvetően itt alkalmazzuk
cserje, cserjefolt: a helyszínrajzon bejelöljük, hogy hol található, ismernünk kell terjedelmét, magasságát, fajtáját (ez utóbbi a növény vízigénye miatt fontos).
fák: tudnunk kell a pontos helyét, törzsvastagságát, törzsmagasságát (az öntözésből kitakarja a terület egy részét), fajtáját. Az idős fák csak, mint tereptárgyak érdekesek, mivel mélyre hatoló gyökérzetükkel nem abból a rétegből veszik fel a vizet, amit mi be tudunk öntözni. (FONTOS: néhány növény érzékenyen reagál a vízre! pl.: alma, rózsa, szőlő)
sövények: általában a terep szélein, határain húzódnak
kerti, dézsás növények (pl.: leander): a legnagyobb gond, hogy ezeknek a földjét a nap jobban szárítja, ezért – amennyiben több ilyen növényünk is van a kertben – legjobb, ha külön zónán vannak, így napközben többször is elindítható az öntözés. (A dézsás növények vízellátását mikroöntözőkkel és tőöntözőkkel oldjuk meg.)
terasz növényei: fontos, hogy amennyiben elutazik a tulajdonos, ezeknek is meg legyen oldva az öntözésük. Nem köthető össze a kerti csepegtető körrel, mert teljesen mások az igényei (pl.: az itteni növényeknek már akkor is nagy lehet a vízigénye, ha a kertben még csak feltöltő öntözést végzünk). Oda kell figyelni a csővezetés esztétikájára (jó megoldás lehet a vastag kábelcsatorna)! Ez lehet ideiglenes rendszer is, amelyet a tulajdonos elutazás előtt saját maga is össze tud szerelni.
virágágyások
évelő: ezen a területen nincs ásás év közben; úgy kezeljük, mint a cserjefoltokat
egynyári: mozgatott ágyások; közülük néhány nem bírja a felülről történő öntözést (Petunia, Tagetes, Ageratum); ezeken a területeken mikroöntözést, esetleg spray szórófejes öntözést alkalmazunk
hagymás: ezek szintén mozgatott ágyások
zöldséges kert: itt nem jó a fix telepítés, mert folyamatos az ásás, kapálás, mozgatás, változnak a növények, az ágyások méretei. Ügyelnünk kell arra is, hogy néhány zöldségféle (paprika, paradicsom, kabakosok, káposztafélék) nem bírja a felülről kapott vizet. Legmegfelelőbb a felszedhető, felgörgethető csepegtető öntözés, a lehető legkisebb tagolásban.
sziklakert: mindenképp egyedik öntözést igényel; nagyobb területen bokoröntöző fúvókákkal, kisebb területen mikroöntözőkkel oldható meg a vízellátás.
tereptárgyak
szalonnasütő
kutya ház, kenel
homokozó (reggelre már ne maradjon vizes, ha a kisgyermek játszani szeretne)
gyerekjátékok (ajánljuk a tulajdonosnak, hogy burkoltassa le a környékét)
dísztárgyak (pl.: szekér, talicska virágokkal)
medence (nagyon hangos, ha éjszaka beleöntözünk a vízbe, a széle pedig csúszni fog reggel)
kerti tó (amennyiben nagyobb vízmennyiséget adunk hozzá öntözéssel, mint amennyi elpárolog belőle, kárt tehetünk a benne fenntartott baktériumflórában)
szikla (kiemelkedő szórófejjel, magas trajektóriájú fúvókával tudjuk öntözni)
A vízforrás adatai
Alapvetően kétféle vízvételi lehetőség van. Bármilyen vízforrással dolgozunk, a teljes jelleggörbét (vízkapacitás görbét) ismernem kell. Nem elég, ha csak egy munkapontot ismerek, mivel a rendszernek általában több munkapontja van (rotoros szórófejek: 2,5-3,0 bar; spray szórófejek: 2,0 bar; csepegtető: 1,0-1,5 bar)
Vezetékes víz
Általában ezzel a vízvételi forrással van a legkevesebb gond és paramétereinek megmérése után fel tudjuk használni az öntözőrendszerhez. A nyomásmérés, azaz a vízkapacitási értékek felvétele három módon történhet (ebből az egyik használhatatlan!).
Ivóvízhálózat
vödrös módszer: Statikus nyomást és maximum folyó vízmennyiséget mérünk. Ez a módszer nem használható, mert a munkaponton csak tippelni tudjuk a rendelkezésre álló vízmennyiséget!
átfolyás mérés: Szükség van hozzá egy T-idomra, egy nyomásmérő órára és utána egy csapra. Először a statikus nyomást mérjük meg zárt csapnál, majd a nyomásmérő óra után elhelyezett csappal addig szűkítjük a keresztmetszetet, míg meg nem kapjuk a kívánt nyomást. Ezután mérjük meg a vízmennyiséget a beállított csap mellett. A két adatot ismerve megkapjuk a munkapontunkat.
víz karakterisztika, vízkapacitás mérés: Itt nem egy munkapontot mérünk, hanem a teljes görbét, így több munkapontra is tudunk tervezni. Előnye még, hogy megmutatja a rendszer hibáit. A műszer 4 kalibrált, ismert fúvókát alkalmaz a statikus és dinamikus nyomásértékeket meghatározására. Miután a mért adatokat felvezettük a nyomásmérő diagramra és szabad kézzel összekötöttük a pontokat, megkapjuk a vízforrás vízkapacitási jelleggörbéjét.
Vízhozam mérés
Ismerje meg a nyomás és vízhozam mérés módszereit!
Jellegzetes karakterisztikák:
Ha ismerjük a jelleggörbét, akkor tudjuk, hogy mi a probléma.
Napi ingadozásoknál javasolt az éjszakai mérés, szezonális ingadozásoknál (pl.: Balaton déli partján) pedig az alternatív vízforrások használata.
Példák, melyekkel nem lehet öntözőrendszert üzemeltetni:
Viszonylag nagy a statikus nyomás, de nincs hozzá vízmennyiség. Ebből arra következtethetünk, hogy az utcán sincs víz, ezért fölösleges ilyen esetben nyomásfokozó szivattyút beépíteni. (Például: valaha üdülőövezet volt, mára már kiépült városrész; kis csőkeresztmetszettel dolgoztak, így nem győzi a rendszer) MEGOLDÁS: ciszterna, melyben megfelelő szintszabályozás mellett egész nap gyűlik benne a víz és egy szivattyú segítségével látjuk el a rendszer vízzel
Az utcán van nyomás, de a kertben kevés a víz. Valahol elveszik a nyomás (bekötőcső, vízóra, csap, vízóra utáni bekötőcső). MEGOLDÁS: Meg kell keresni és ki kell javítani azt a pontot, ami a hibát okozza, ha ez nem lehetséges, akkor ciszterna+szivattyú vagy nyomásfokozó szivattyú beépítése jelentheti a megoldást. (1/2″-os vízórával nem lehet öntözőrendszert építeni!)
Ilyen esetben van víz, csak nincs hozzá elég nyomás. Gyakran előfordul falvakban, üdülőkben, ahol hidroglóbuszról jön a víz. MEGOLDÁS: Nyomásfokozó szivattyú beépítése. Megmérjük az 1 perc alatti maximális kifolyást és erre tervezzük a rendszert. (Például: 40 l/perc; ehhez kell olyan szivattyút választanunk, aminek a jelleggörbéje azt mutatja, hogy a szivattyú 3 bar mellett 40 liter vizet tud percenként szállítani)
Ipari víz
Manapság már ritkán találkozunk ilyen hálózattal, esetleg ipartelepeken vagy sportlétesítmények közelében. Az ipari víz szennyezett, minőségi paraméterei messze vannak az ivóvízétől, többnyire hűtésre, öntözésre használják. Az ilyen rendszerekbe – durva előszűrést végző – fémházas szűrőt kell beépíteni, mely mechanikailag ellenáll a durva szennyeződéseknek és csak ezt követi a finom szűrés.
Tűzi víz
szolgáltatók által biztosított (pl.: a tűzoltóság részére fenntartott víz; erre a hálózatra TILOS csatlakozni!)
saját vagy belső (pl.: áruházak, ipartelepek részére fenntartott; a rákötési szabályok egyediek)
Alternatív vízforrások
Kút
Alapvetően három típusát különböztetjük meg:
lyuk a talajban: Ez többnyire a laza talajokon elterjedt (pl.: az Alföldön). Átmérője leggyakrabban 40, 50 vagy 63 cm.
csőkút (fúrt kút): Átmérője leggyakrabban 110, 120, 160, 200 vagy 300 cm.
Ásott kút
A kút paraméterei:
átmérő
nyugvó vízszint
üzemi vízszint
kútmélység
kútfenék
szivattyú mélység
kiemelhető vízmennyiség
A kutakból a vizet szivattyúkkal tudjuk kiemelni. Ezek kétfélék lehetnek:
merülő motoros (búvár): automata öntözőrendszerekhez ezek a típusok jobban megfelelnek; hűtését az áramló víz biztosítja; maximalizálva lehet, hogy mekkora kútba telepíthető
szárazbeépítésű vagy felszívó
Ha homokol a kút, akkor csökkenteni kell a kivett vízmennyiséget vagy magasabbra kell emelni a búvárszivattyút!
Ásott kútnál – méreténél, átmérőjénél fogva – nem minden búvárszivattyút lehet beépíteni úgy, hogy a motor megfelelően tudja hűteni magát. Erre a célra léteznek speciális, többlépcsős, ásott kút szivattyúk.
Ciszterna
A tetőről lekerülő csapadékvíz begyűjtésére szokták kialakítani. Anyaga szerint lehet beton vagy műanyag. Időnként szükséges ülepíteni és takarítani.
Szükséges kellékek:
szűrés: akármilyen vizet nem vezethetünk bele a ciszternába, a benne lévő víz nem tartalmazhat szennyeződéseket
túlfolyó: csapadék akkor is érkezik bele, amikor nem öntözünk
vízbevezetés szintszabályozással (amikor öntözünk, nem esik): Szükség van hozzá egy szabad körre a vezérlő automatikán, egy mágnesszelepre és egy szintkapcsolóra.
Példa: Az öntözőrendszernek 3000 liter vízre van szüksége egy öntözés alkalmával (a szintkapcsoló súlyát erre a vízszintre állítom be). Megmérem (vödörrel), hogy hány liter víz jön ki percenként a csapból. A példánkban ez 30 l/perc. Akkor az 1-es zónát beállítom, hogy minden öntözés előtt 100 percet töltsön a ciszternába.
Ha viszont már volt benne esővíz, még a 100 perc eltelte előtt a szintkapcsoló felemelkedik és megszakítja a mágnesszelep vezetékét (lezár), és megszűnik az utántöltés.
Ha a ciszterna üres volt, az automatika 100 perc múlva leveszi a jelet a mágnesszelepről.
A ciszterna méretezése (fenéktől a túlfolyóig!):
Napi vízmennyiség x 1,1 (ülepedés: 10%) x 1,5 (nyári többlet: min. 50%)
Természetes vízforrások
Ide tartozik a patak, a tó, a folyó, stb. Az ezekből történő vízkivétel engedélyhez kötött! Vízminőségük erősen változó (algásodás, iszap, homok).
Mesterséges víztározók
Nagy méretűek (pl.: gyümölcsösökben) legfőbb probléma, hogy könnyen algásodnak. Ezt a leghatékonyabban homokszűrővel lehet kiküszöbölni, de ez nagyon drága megoldás.
Egyéb megoldások:
vegyszerek: Kaphatók olyan vegyszerek, amelyek sem a növényekre, sem az emberre nem károsak.
úszó lábszelep: Az úszóhoz egy kb. 60cm mélyre leérő KPE csövet erősítünk lábszeleppel. Így nem szívja meg sem a felszíni algát, sem az alján leülepedett szennyeződéseket.
Kerti tó
Hacsak nem kifejezetten nagyméretű a tó, ne vegyünk ki belőle vizet, ha van más megoldás is. A kerti tavak általában nincsenek alga ellen szabályozva, ha mégis, akkor egy mesterségesen kialakított baktériumflóra jön létre, amelyet a vízkivétellel megbontunk, és ez ismételten algásodáshoz vezet.
Házi víztisztító
A vonatkozó törvény és jogszabály szerint csak altalajöntözésre használható fel. Az így kapott víz általában kellemetlen szagú, ezért 1:2 arányban kell csapvízzel keverni (ciszternát igényel).
A megrendelő igényei
A legfontosabb dolog, hogy a megbeszélések mindig a tulajdonossal történjenek (nem az építésvezetővel)! Azt vitatjuk meg vele, hogy ő mit szeretne látni.
Vízforrás
Milyen vízforrást használjunk és hol lehet csatlakozni hozzá.
Szerelvények helye
vezérlő:
Kér-e hozzá távirányítót?
Mennyire legyen egyszerű a programozása?
Típusa
Ha nincs kivezetési pont, meg lehet-e bontani, át lehet-e fúrni a szigetelést?
Hol lehet a kábeleket elvezetni?
Hova lehet a felszerelni (kültéri vagy beltéri)?
időjárás érzékelő:
Mindenképp olyan helyben kell megegyezni, amit ér a napsütés, a csapadék és a szél!
Egyszerűbb vagy komolyabb érzékelő legyen? (Pl.: sima esőérzékelő vagy mini meteorológiai állomás)
osztó szerelvény:
Meglévő aknában vagy műanyag szelepdobozban legyen elhelyezve?
Hol nem zavarja a kert használatát?
Kiegészítő munkák
Ki biztosítja az áramot a vezérlő és a szivattyú ellátásához?
Viacolor bontása és helyreállítása.
Talajtípus
Nem minden milyen talajon kell a munkát végezni (pl.: 5 cm termőréteg, alatta sitt/törmelék/kövek)
Tereptárgyak
Megvan-e már minden, amit a megrendelő a kertbe szeretne?
Fontolgatja-e valaminek az áthelyezését?
Mire lehet ráöntözni és mit kell kikerülni?
Az öntözés időpontja
Az öntözés hanggal jár, van aki nem tud tőle aludni.
Háziállat
Mit öntözzünk az állat területén?
Előfordulhat, hogy a hozzáférhető alkatrészekben kárt tesz (csepegtetőcső, mikroszórók, vezérlőkábel).
A kivitelezés ideje
Mikor van kapacitás elkezdeni.
Mennyi ideig fognak tartani a munkálatok
